Az NDR észak-német televízió két napja egy 45 perces dokumentumfilmet mutatott be az élelmiszeripar leggyakoribb fogásairól, melyek egytől-egyig a fogyasztók megtévesztésével, félrevezetésével trükköznek. Azok, akik nem értik a nyelvet, vagy nincs idejük végignézni a filmet, most elolvashatják, mi is volt benne. A film megtekinthető ezen a linken. Érdemes belenézni, akár a szükséges nyelvtudás nélkül is, mert a cikk segítség lehet a látottak megértésében.
A film általában véve szemléletes és hiteles. Vannak benne érzékszervi tesztek, megszólalnak szakemberek, készültek laboratóriumi tesztek és megismerhetjük az utca emberének véleményét is.
„Ragasztott” sonkák
A németek, akárcsak a magyarok nagyon kedvelik a sertés sonkát. Most olyan sonkákról lesz szó, amelyek előre csomagolva, vékonyra szeletelve kaphatóak a diszkont áruházakban, szuper-és hipermarketekben. Az áruk viszonylag kedvező. De ha jobban szemügyre vesszük ezeket a szeleteket, szokatlan jelenségeket lehet felfedezni: a hús rostjai össze-vissza futnak, a színe is furcsán váltakozó, és olykor szemmel láthatóan szabályos tagolódás is látható.
A filmesek laboratóriumban is megvizsgálták a mintákat. Az eredmény megdöbbentő: a minták többségében legalább 3 különböző sertés DNS-ét fedezték fel egyetlen szeleten belül. Ami azt jelenti, hogy a vizsgált gyártók (Die Thüringer, Mühlenhof) a fogyasztókat megtévesztve nem igazi sonkát árulnak, hanem több sertés húsát összekeverve olyan állagot, formát imitálnak, mintha az egyetlen egy sertés sonkájából lett volna levágva. A gyártók a megkeresésre azt mondták, hogy nyomás alatt, préselve készülnek ezek a sonkák. Korábban, 2010-ig legális volt az az enzim (thrombin) használata is, amivel az apró húsdarabokat, nyesedéket össze lehet ragasztani.
A folyamat roppant egyszerű, a filmben is látható, hogyan lehet házilag is gyorsan húsdarabkákból egybeolvadó hústömböt varázsolni. Két háziasszony segítségével el is készült a házi ragasztott hús. Interneten rendelt enzimmel keverték össze a húskockákat, és fóliába csavarva egy éjszakát pihenve olyan állagú húskészítmény készült el így, mintha az egy az egyben egy darab hús lenne.
A legrosszabb ebben a történetben az, hogy egyik csomagoláson sem volt feltüntetve arra vonatkozó utalás, hogy a hús nem ugyanaz, mint az igazi sonka, hanem több állat húsa van összekeverve, ezért ez átverés. A fogyasztóknak joguk van tudni, mit vásárolnak, mit esznek, de ezt egy ilyen sonka esetében nagyon nehéz megállapítani a boltban becsomagolt állapotuk miatt. A lehetséges védekezés az ilyen megtévesztés ellen, ha megbízható helyen, piacon, vidéken vásárolunk igazi sonkát.
Imitációk
Számos olyan termék kapható az élelmiszer üzletekben, melyek külsőre és sokszor nevük alapján is összetéveszthetőek egy sokkal jobb minőségű termékkel. Ilyen tipikus példa a garnélát utánzó (külsőre és ízre is) halnyesedék, a drága, előkelő kaviárnak látszó olcsó kaviár, ami leggyakrabban a tengeri nyúlhal ikrája csupán, vagy a lazacfilének látszó lazacszínűre színezett alaszkai tőkehal filé. De talán a legismertebb a nálunk is kapható pizza feltétek, melyek ugyanúgy vannak csomagolva, mint a sajt vagy a sonka felvágott tömbje. Sőt sok esetben mellettük találhatóak a pulton, így esélyes, hogy sokan rutinból az olcsóbb ár miatt anélkül vásárolják meg, hogy tudnák, nem sok köze van a sajthoz vagy a húshoz.
A filmben kétféle termékről volt szó. Az egyik a műsonka, a másik a műsajt (növényi sajt). Ezeket házi körülmények között tesztelték: pizza készült belőlük. Nyersen egyik alapanyag sem váltott ki túl sok bizalmat, egyiket sem találták ízletesnek, inkább sósnak, lisztesnek, füstölt ízűnek és zsírosnak jellemezték őket. Az összetevőik is elég elrettentőek. A műsonka csupán 51%-a sertés hús, a másik felét szójafehérje, glükóz szirup, burgonya keményítő, fűszerek, adalékok alkotják. A műsajt elsősorban növényi zsírok, olajok, állományjavítók, adalékok egyvelege. A gusztusosan elkészített pizza a kóstolás után meglepő eredményt hozott. A tesztelők úgy nyilatkoztak, hogy mennyire ijesztő az a tény, hogy az íz ilyen formában (sütve, pizzának elkészítve) egészen jó, élvezhető. Sajnos, az is csak egy jó trükk, ahogy az olcsó, rossz minőségű élelmiszerek érzékszerveinket becsapják.
Ezek a termékek sokkal rosszabb minőségűek, mint azok, amire hasonlítani akarnak. Az áruk mindig árulkodó, az imitált terméknél jóval kedvezőbben lehet megvásárolni ezeket.
Igazi marketing fogás az is, hogy vannak olyan húsok, elsősorban darált húsok, melyeket csökkentett zsírtartalmukkal hirdetnek. Alacsonyabb kalória bevitelt ígérnek vele, ami a diétázóknak, magukra figyelőknek jól is hangzó hívószó. Ezek a termék azonban akár 30 %-kal kevesebb húst, de helyette olcsó adalékokat (pl. szóját) tartalmaznak. Sőt, az áruk még a 100%-os húsnál jóval drágábbak, ezzel is azt a látszatot keltve, hogy ez jobb, egészségesebb, mint a hagyományos társai.
Ízek fogságában
Egy Maggi instant gombaleves áll ennek a résznek a középpontjában (de lehetne bármelyik gyártóé, nem a márka a lényeg). Szépen, gusztusosan tálalt gombaleves a csomagoláson. És ha már gombaleves, felmerül a kérdés, vajon mennyi gombát tartalmaz? Az utca embere 3-4-5 gombára tippel, de a válasz sajnos elég szomorú: az egész tasak mindössze 3,6 %-a gomba, ami kb. egy darab champignonnak felel meg.
Az összetevők a film kedvvért egy laborban kis üvegcsékben, pohárkákban sorakoznak. Amiből még a gombánál is több van egy ilyen gombalevesben, az a módosított keményítő, a rizsliszt, a búzaliszt, a növényi zsírok és olaj és a különféle adalékok, ízfokozók. A Nátrium-glutamát itt is jelen van, akárcsak a legtöbb félkész- és készételben. Arra hivatott, hogy fokozza az ízvilágot. A szakértő elmondja, hogy ez az adalék nagyon vitatott, mivel sokan érzékenyek lehetnek rá. Fejfájás, rosszullét, szapora szívverés lehet a következménye, ha sokat fogyasztunk belőle. Másik tipikus kellemetlen mellékhatása, hogy kikapcsolja az éhségérzetünket, vagyis hiába vagyunk már tele, akkor sem érezzük ezt, így falunk, tömjük magunkba az ételt. Házilag készített gombakrémleves készített a korábban is szakácskodó hölgy, amelyet csukott szemmel kellett megkóstolni és összevetni a poros levessel. A pizzánál hasonlóan a porleves sem szerepet rosszul, az ízfokozónak és a különféle adalékoknak köszönhetőek egészen jó állagot, ízvilágot képes produkálni. Ami rossz, mert további fogyasztásra ösztönöz, pedig a sok mesterséges íz, adalék nem egészséges.
A másik jellemző példa az egészséget szimbolizáló gyümölcsökkel kapcsolatos. Számos olyan smoothie, joghurt, üdítő, gyümölcslé kapható, amely kiemel egy-egy egzotikusabb, különlegesebb gyümölcsöt, s azzal akarja eladni a terméket. Példaként egy málnás-gránátalmás smoothie-t hoztak fel, amely mindenféle gyümölcs (szőlő, alma, körte, banán) mellett összesen 10 százalékát adja ki együttesen az italnak (egy csepp gránátalma, négy darab málna). De volt szó 36%-ban mazsolából készült bio müzli szeletről, amit ritkább és egészséges bogyós gyümölcsös ízével hirdettek. Elég gyakori, hogy az olcsóbb, könnyebben kezelhető gyümölcsök (alma, narancs, szőlő) vannak túlsúlyban abban a termékben is, amelyet ritkább, drágább, különlegesebb gyümölccsel reklámoznak. Ezért érdemes mindig elolvasni, mik az összetevők, hogy ne fizessünk többszörös árat egy almaléért, csak mert nyomokban más gyümölcsöt is tartalmaz.
Az összetevők sorrendje a mennyiséget is jelölik csökkenő sorrendben. Így el tudjuk dönteni, hogy az általunk érdekes összevevő milyen arányban fordul elő.
Frissnek látszó húsok
Nálunk is gyakori, hogy diszkontáruházak, szuper- és hipermarketek védőgázas csomagolásban kínálnak húsokat. Elgondolkodtató, hogy miért lehet az, hogy ezek a termékek általában szépen piroslanak, egészségesnek, frissnek tűnnek, amikor nyilván idő kellett ahhoz, hogy előkészítsék, becsomagolják és leszállítsák őket. A napokig is a húspultban várakozó húsok színe sajnos a valóságban csak optikai csalódás. Magas, kb. 70-80 %-os oxigénnel dúsított a dobozok levegője, amely a hús külső rétegét varázsolja üdévé. Azonban a felszín alatt már más a helyzet. Felvágva, elkészítve érzékszerveink észlelik, hogy a hús rágós, aszott, akár szagos is, mivel nem friss, csak annak látszik. Ezt a trükköt még évekkel ezelőtt a Foodwatch leplezte le, de a gyártókat, forgalmazókat nem hatja meg.
Megelőzhetjük a kellemetlenségeket, ha nem kockáztatunk, s nem vásárolunk ilyen ki tudja, mikori húst, ha bejáratott hentesnél, piacon vagy vidékről szerezzük be a húst.
Marketing fogások
A vásárlást, döntéseinket nagyban befolyásolják a reklámok és a marketing fogások. Ezek jól tudják, hogyan lehet hatni szokásainkra, érzékeinkre, érzéseinkre, s hogyan lehet vásárlásra ingerelni, ösztönözni. Ha nem vagyunk kellően szemfülesek, könnyen a csapdába eshetünk.
A filmben látható egy jó példa arra, hogyan ösztönzik a kolbász, virsli vásárlókat további költekezésre. Praktikus, de ingerlő is egyben az, ahogy a húspulton sorakoznak a ketchupos flakonok, amelyeket a háziasszonyok könnyen gondolkodás nélkül a virsli mellé beraknak a kosárba. Ezt teszik rendszeresen saját bevallása szerint a film egyik háziasszonya is.
A másik hölgy szem előtt tartja, hogy a vásárolni kívánt termék hazai vagy regionális termelőtől származik-e. A hazai termékek kedveltsége jellemző, ezért is lehet jó marketing fogás, ha egy terméket egy adott régió, tradíció nevén adják el. Ilyen az a rügeni hering, ami nevével ellentétben nem a híres Rügen-szigetek környékén lehalászott és tradicionálisan feldolgozott halból készül, hiába a neve erre utal. A valóságban Lengyelországból származik. Hasonlóan csalódást keltett az utca emberében, hogy egy híres Heidehonig feliratú méz nem a szász Heide térség méltán híres méze, hanem ezen a néven futó EU-tagországból származó egyéb méz.
Másik jellemző trükk, hogy külön jelölik az élelmiszereken, ha az nem tartalmaz valamilyen mesterséges adalékot: általában színezéket, tartósítószert, cukrot, zsírt. Ilyenkor is célszerű elolvasni az összetevőket, mert bár jóllehet a jelölt mesterséges adalék nincs benne, az nem zárja ki, hogy másféle adalékot ne mellőzne. Mert leginkább azt jelenti, hogy más olyan van benne, ami szintén nem jó.
A film számos tipikus, gyakori trükkre hívja fel a figyelmet, amiket legkönnyebben úgy lehet kivédeni, ha felkészültek vagyunk, tudjuk, nem felejtjük, mivel állunk szemben. A legjobb módszer, ha mindig elolvassuk az összetevőket, és kerüljük a félkész- és készételeket, valamint igyekszünk megbízható árusoktól, boltokban vásárolni.
A filmet készítette: Verena von Ondarza és Dirk Zblewski
Hát igen ahogy hallom és olvason sajnos kedves kis településem Dunakeszi megint negatív színben tecceleg a médiában és most már nem csak a pornófilm forgatással kapcsolatban hanem illegális húsfeldolgozással kapcsolatbanm is.
Na, már megint egy újabb téma, aminek túl nagy fenék lett kerítve…
Nehogy azt mondja valaki, h nem tudta, az olcsó sonka nem első osztályú húsból, hogy az instant leves nem csak zöldségből, a pár száz ft-os sajt meg nem tejből van… Ha annyira károsak lennének ezek az adalék anyagok a szervezetre, nem lennének a boltok polcain. Na és az ár sem mindegy. Azt hiszem a mai világban annak is örül a kis ember, ha egy szar minőségű, de olcsó kaját oda tud rakni a gyerekei elé az asztalra. Vagy inkább ne egyenek? Szerintem rengetegen vannak azok akik nem azt nézik, h mit tartalmaznak a boltban megvásárolt cuccok. Egyszerűen olcsó, finom, és laktató. Aki meg annyira ráér, hogy ezeket olvasgassa, és a pénztárcája is elég vastag, hogy megvegye a “legjobb minőségű” kaját, hát csak tegye. Abban biztosak lehetünk, h nem fog tovább élni, mint az, aki ezeket a “trükkös”kajákat fogyasztja. Vagy valaki belehalt már, h megevett egy “ragasztott sonkát” vagy instant levest? Akár növényi zsírokból előállított sajtot? Dehogy….
Csicsuka. Szerinted a szegény emberek ezeket eszik? Akkor te biztosan nemközéjük tartozol, demagóg és tudatlan vagy. Ők magukra főznek, krumplin, tésztán és ilyeneken élnek. A hús és annak látszó dolgok, a sajt és mű társai luxusnak számítaanak. Ezeket a termékeket az igénytelen középosztály eszi…Nem pénz kérdése. És hogy nem haltak még bele? Hát, akkor jobb ha utánajársz, mennyivel több az emésztőszervi daganatos betegségek aránya, mint évekkelezelőtt. Éppen az adalékanyagok, műételek miatt. Kérlek, ilyen butaságokat ne terjessz, inkább légy olyan okos, és utánanézel. A te és környzeted érdekében. Köszi, egy felelős anyuka
Mivel én sem sértegettem senkit, ezt én is elvárom bárkitől, h ne tegye csak a színvonal megtartása érdekében! Köszönöm!!!
Ezek szerint én biztosan túlélő vagyok, meg sokan mások.
Koleszos koromban mindennapi(!) ételem volt a zacskós leves, és minden, amit csak vízzel kellett felönteni, s enni.
És aki szegény, s városban él, az megveszi a bio krumplit, csakhogy egészséges legyen? Meg az erkélyen nevel disznót, h ehessen húst, ha pedig bármilyen ritkán is, de megveszi a sajtot, akkor az 5ezer forintosból választ, csakhogy igazi sajtot ehessen???
Továbbra is azt gondolom, nagyon tévúton jár a gondolkodásod. De talán ez a korodból fakad. Nem sértegetsként mondom, de nem lehet az az érved,hogy milyen egészségtelenül éltél főiskolásként. Nyilván ezek a mesterséges adalékanyagok nem azonnal ölő mérgek, de ha hosszú távon, évekig ezt esszük, rákot is okozhatnak. Ezeket mind független kisérletek igazolják, de elég a környezetedeben szétnézni. Mindenkinek vannak olyan ismerősei, akik állandóan édességet ettek, most cukorbetegek, akik félkész-kész kaján élnek már évtizedek óta, és lám, magas a koleszterinjük, elhízottak, magas a vérnyomásuk, állandó emésztési zavarokkal küzdenek, netán már túlvannak egy vastagbélrák műtéteten is. Sok ilyet hall, lát az ember, ha elér egy bizonyos kort. Én is tudatosan élek, de nem bio krumplit eszünk és nincs disznónk sem az erkélyen. Hanem igyekszem minél jobban leredukálni a gyanús ételeket, még ha nem is vagyok abban a hyelzetben, hogy teljesen kiiktassam őket. Mert azt csak tanyán, vidéken, sajéát háztájival lehetne csak. De mi is nagyvárosban élünk, itt kell megoldani.
Aki nem teheti meg, az főzekéket eszik, krumplis tésztát, lángost, paprikás krumplit, tészát tejföllel, nem akarom folytatni, sokan tudják helyettem is. De te éled az életed, remélem, nagymamként is hasonlóan elégedett leszel.
És ez így van! Bizony, nézzetek utána, olvassatok utána, olvasni a sorok között is nagyon jól lehet, csak tanulni kell azt is.!
Kedves Csicsuka, nem szeretnélek megbántani.Mikor először olvastam a bejegyzésed azt hittem viccelsz.De a második után rájöttem tévedek.Nem hittem el hogy valaki még elhisz ilyet.
No.
Hogy ne legyek hosszú:
Nema halál a legrosszabb.De ahogy engedték a dioxinos húst a betiltásig, vagy a DDT növényvédelmet éveken át.Szóval ők szarnak ránk.
És ha nem halsz meg ám nőhet melle a fiadnak a sok szójától,vagy a ma is forgalmazott növényvédőszerektől hat lába az unokádnak.
Ha beszélsz spanyolul a teljes dokumentumfilm elérhető az argentin génmódosított szoja termelő falukról.A növényvédőszer a Round-Up ma is kapható.Természetesen csak jót akarnak nekünk, és a mi érdekünkben fáradoznak.Legalábbis ha jól értelek…Szép napot
Én olyat nem azt írtam, hogy jó magam is megvásárolom ezt a sok szennyt, sőt, én is megnézem, hogy mit eszek. Nem veszek szalámit, csak magyar húst(már ha az annak nevezett valami a boltok polcain magyar) s egy jól bevált sajtot eszünk mindig itthon, stb. Ezeken kívül viszont, ha nincs időm főzni, de mégis kell valamit ennünk, megveszem a zacskós levest, s bár más nem eszi meg itthon, én a “kínai snack levest” is előszeretettel fogyasztom.
Az előző bejegyzéseimmel csak arra akartam utalni, hogy sajnos vannak olyan anyagi helyzetben élők, akik nem tehetik meg, hogy a minőségi kajákat fogyasszák, mert valljuk be a minőséget meg kell fizetni SAJNOS! Azt meg nehogy valaki elakarja velem hitetni, hogy akinek kevesebből kell megoldani a mindennapi asztalra valót nem veszi meg ezeket a mű kajákat…. Vagy ha nincs pénze a drága “egészségesre”, inkább nem eszik???? Hisz nem mindenki, sőt, sajnos kevesen vannak azok, akik saját maguk megtermelik a zöldséget, vagy nevelnek állatot…
Az utolsó mondatodhoz csak annyit fűznék hozzá, hogy nem azt mondtam, “a mi érdekünkben fáradoznak”, hanem azt, ha ennyire károsak ezek a cuccok, akkor nem árusítanák őket. Vagy átverik, félrevezetik a világ összes “étel ellenőrét”? S ezt ők nem látják, csak a kis ember, aki ilyen cikkeket ír, s videót készít? Akkor mégsem oké valami, mert ha valóban ennyire károsak, ahogy azt itt írják, akkor semmi keresni valója nem lenne ezeknek a boltok polcain… De valamiért mégis ott vannak!?!?!?!?
Kezdjük a sonkával: Érdemes utánanézni az élelmiszerkönyvben, hogy mi is a sonka. Magyarországon a disznó combjának szinonimája lett a sonka szó, holott az comb még ha pácolva füstölve is van. A sonka az már egy készítmény, ami bizony lehet:
“Különböző átmérőjű bélbe vagy formába töltött készítmények. Húspépbe ágyazott, legalább
15 mm-es-egybefüggő pácolt húsmozaikokat tartalmazó, főzéssel vagy füstölés utáni főzéssel
vagy sütéssel készült termékek. A húsmozaik pácolt ín nélküli marhahús, és/vagy íntalanított
és zsírtalanított baromfihús és/vagy ín és kötőszöveti hártya nélküli sertéshús lehet. A
hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 55%.”
Manapság nagy divat lett mindent lenézni ami élelmiszeripari, s kritika nélkül előnyben részesíteni a “házi” terméket. Nos én több rossz minőségű házit, kistermelőit vettem már mint jót. Ha tényleg azt a minőséget adná amit elvárunk tőle, akkor csillagászati ára lenne. Ha egy füstölt kolbászt az eredeti recept alapján készítenének pl. akkor azt 4-5 ezer Ft között kilónként lehetne kapni.
Visszajelzés: Az idei év legnagyobb reklám-hazugságának a HiPP instant teákat választották « női.test.kultúra
Visszajelzés: Kik olvasták a blogot 2012-ben? « női.test.kultúra